"Zűrzavaros jelenetsor, amit életnek hívunk."

Egy óriási változás van készülőben az életemben. Új iskola, új környezet, költözködés otthonról és a természetes környezet elhagyása. A mai nappal a blog egy kicsit más lendületet vesz és a néha szörnyen unalmas politika mellett egy másik rubrikában a főiskola kezdésével kapcsolatos tapasztalataimat, élményeimet fogom megosztani a kedves olvasóval. Terveim szerint lesz szó a beilleszkedésről, nyelvtanulásról, a második otthon megteremtéséről, esetleg még valami kajaféle is belekerülhet a levesbe.

Az első hét egy kora reggeli vonatozással indult. Az idő kellemesen hátborzongató volt, de a gyönyörű napfelkelte, a ködön táncoló napsugarak és két szívmelengető üzenet kárpótolt. Jegyvétel, kibandukolás a peronra és a keserű búcsúzkodás. Pakkom egy bőrönd, egy bőrkabát meg az elengedhetetlen laptop volt. Brünnben már vártak az új lakótársaim és elkezdődhetett a nagy kipakolás, összerázódás. Még aznap elintéztem a šalinkártyát, expressz módon lefényképezkedtem az állomáson található fotókabinban és elnéztem a Tescóba is. Beszereztem egy kevés gyümölcsöt, teát és szuper áron egy ágynemű szettet is. Nagy meglepetésemre az itteni Tescónak hiperszuper menő lego szekciója van, ahol szinte minden fajta speckó legót megtalálhatunk.

Az ezután következő borozgatással egybekötött beszélgetés majd pedig az esti vacsora (nakládaný hermelín rulez!) teljes mértékben igazolta, hogy a lehető legjobb helyen vagyok.  Az első itt töltött este nagyon kellemes volt, hihetetlen jókat beszélgettünk és nevettünk.  

Másnap a kelés kicsit nehezemre esett, és nagyjából úgy tízig húztam a lóbőrt. Ezután pedig egy bögre tea társaságában gyönyörködtem a konyhai kilátásban.

A nap első fele nagyrészt pakolászgatással telt, délidőtájt egy szerény kis leves, aztán ismét pakolás. Miután a szobatársnőm visszaért az óráiról, kicsit kinéztünk a városba, elintéztük a cseh számunkat, én pedig irányba vettem a sulit, hogy az orientációs hét keretében megismerkedjek a kar vezetőivel. A nagyjából egy órás előadás után még vettem pár életfontos dolgot, mint fél kiló vaj és egy dínós kulcstartó, és még egy király görkoris boltot is találtam. 

Ebben a percben pedig a sylabusokat bújom, és elég ijesztőek, hogy őszinte legyek meg vagyok rettenve. Holnap pedig már az első előadásom következik.